Szent István király

Szent Ábrahám, Szent Mózes, Szent Illés, Szent Péter, Szent Mária Magdolna, Szent István király!

Krisztusban szeretett testvéreim! Van ezekben az emberekben valami közös, amiről nagyon fontos tudnunk. A felsoroltak közül mindenki bibliai alak volt, mindegyikükről olvashatunk a Szentírásban. Igen, mindegyikükről! De hát  - mondhatnánk – az utolsó szentírási könyv megírása és Szent István király élete között eltelt 1000 év! Hogyan lehet benne Szent István a Szentírásban? Igen, eltelt több évszázad, de mégis találhatunk róla feljegyzést. Egyházanyánk pontosan a mai napon tárja elénk Jézus Krisztus szavait, amint épp a mi szent királyunkról beszél: „Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette.”

Ő a hazáját – s a magyar nyelv gyönyörűen rámutat, hogy ez a szó a házból származik –, így mondhatjuk, a házát sziklára építette. A történelem pusztító viharai – ahogy mondani szokás – sem tudták lerombolni ezt a házat. Megrongálni talán megtudták, de a szikla alapot nem tudták megrengetni. Több mint egy évezred után is itt vagyunk, pedig nálunk nagyobb népek pusztultak ki, nálunk nagyobb nemzetek tűntek el a föld színéről. Mindez pedig azért van, mert Szent István Isten és a Szűzanya oltalmába ajánlotta az országot, mellyel biztosította a szikla alapot. Elsősorban saját maga fogadta el, fogadta be Isten szavát, majd az szerint cselekedve tovább hirdette azt népének, hogy ők is megismerjék Teremtőjüket és Megváltójukat. Kit is nevezhetnénk hát nagyobb joggal bibliai alaknak, ha nem éppen őt?! Hiszen meghallgatta Isten szavait és szerintük is cselekedett! Házat épített, s sziklára építette azt!

Krisztusban szeretett testvéreim! Szent István, a magyarok s minden nép védőszentje, valamit méltó utódai megtették, amit megtehettek. Többnyire jól tették, mert még vagyunk, és még itt vagyunk, itt vagyunk az Isten házában. Gyönyörűen fogalmazott Spányi Antal püspökatya: „Most rajtunk a sor. A jövő és a jelen is azon múlik, mit és hogyan teszünk. Ma nem csak emlékeznünk, de tanulnunk is kell! A szent Király életpéldájához méltón élni!”

Minden bizonnyal elismerjük, hogy szent királyunk valóban bibliai alak volt, hogy maga Jézus Krisztus beszélt róla. De mi is mindannyian lehetünk bibliai alakok. Rólunk is beszélhet Jézus Krisztus! Sőt, már azok is vagyunk! De vigyázzunk! Pozitívan szóljon rólunk az isteni szó! Mert hát Júdás is bibliai alak volt…

Ma a sorsunk nem csak Szent Istvántól és szent utódaitól függ, hanem elsősorban tőlünk. Tőlünk függ, rajtunk áll, hogy össze tudunk-e fogni a valódi, el nem múló értékekért. Hogy gyermekeinket Isten felé vezetjük-e. Hogy példát tudunk-e adni az ifjúságnak életmódunkkal. Mert mit használ nekik egy 1000 évvel ezelőtti életpélda, ha most nem látnak hozzá hasonlót?

Krisztusban szeretett testvéreim! Miért ne lehetnénk mi is bibliai alakok úgy, mint mai nagy szentünk? Miért ne lehetnénk? A mi kis házunk a családunk. Építsük azt biztos alapra, Jézus Krisztusra! Így egyszer talán majd rólunk is azt fogják mondani, «Erről az emberről beszélt Jézus, mikor ezeket mondta: „Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette.”»