2013. február 18., hétfő

Egymásért /Mt 25,31-46/


A mai világ egyik nagy kísértése, hogy elegek vagyunk csak önmagunknak, hogy a másik emberre csak annyiban van szükség, amennyiben a mi érdekeinket szolgálja. Ha szükségünk van rá, akkor legyen. De amint megvan, amit szeretnénk, már nem kell. A mai világ be akar zárni saját magányunkba, hisz hány reklám ezt híreszteli: Törődj magaddal, Ez jár neked, Rólad szól, Mert megérdemled stb…
De éppen a krisztusi parancs, és a nagyböjt igaz cselekedetei, imái nyitják meg a szívünket a másik ember felé, a szükséget szenvedő felé, a beteg ember felé. S ne feledjük, amivel a nagyböjt legelején kezdtünk: Istennek az a böjt tetszik, amivel nem magunkba zárkózunk, hanem amellyel éppen hogy nyitunk embertársaink felé. Úgy böjtöljünk, hogy mások megérezzék, megtapasztalják: E nagyböjti szent időben önző módon nem csak a maguk üdvösségéért, de egymáséért is fáradoznak a keresztények.
(plebania.net nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése