Szent Jeromosról, mai szentünkről jól tudjuk, hogy
ő fordította le elsőként a Szentírást az Egyház nyelvére, latinra. De nem
csupán fordítója, hanem egyenesen tudósa volt a Bibliának. Életrajzírói azonban
azt mondják, hogy ennek a ma már szentnek a természete igencsak nehézkes volt.
Sőt, ilyen szavakkal illetik, hogy fiatal korában szertelen, sokszor
fegyelmezetlen volt. Ismerte nagyon jól a Szentírást, de annak csupán az
ismerete nem tehette őt szentté. Több kellett annál. Megszerette, s próbálta
megélni azt, amit Isten állandóan üzen az ő szaván, a Biblián keresztül az
embernek. Ahogy a mai szentmise könyörgése is tanítja: „hűséges szeretettel
volt” a Szentírás iránt.
Mi is naponta hallunk, felolvasunk belőle. De ne
csak felfogni, ne csak megismerni akarjuk a benne leírt információkat. Találjuk
meg benne Isten személyre szóló üzenetét, találjuk meg benne „az élet
forrását”. Istenünk naponta szól hozzánk: hallgassuk és értsük meg, fogjuk
fel és éljük meg mindazt, amit Isten tudtunkra és szívünkbe ad – éppen a
Szentírás által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése