Nagy Szent Gergely pápát nem
véletlenül nevezi az Egyház „nagy”-nak. De ha megismerkedünk az ő életével, az
Egyházon belüli működésével – első olvasásra minden más szó eszünkbe juthat,
csak éppen nem az, hogy ez az ember, Szent Gergely nagyra tartotta volna magát.
Sőt, pontosan az ellenkezőjét bizonyítja minden egyes szava, cselekedete:
legnagyobb és legkiemelkedőbb erénye éppenhogy az alázatosság volt.
Fiatal korában, igaz, gyorsan
haladt felfelé a ranglétrán, de mihelyst megismerte Szent Benedek tanítását,
reguláját, házát kolostorrá alakította át. Onnantól kezdve csendes, egyszerű,
szerény életet próbált élni ebben a kolostorban. Azonban a pápa parancsára, aki
maga mellé hívta őt tanácsadónak, vissza kellet vonulnia a zajos életbe. De
alázatosságát magával vittw. Mikor később őt választották meg pápának, saját
magának, s a mindenkori szentatyáknak a mindmáig használt megszólítást
választotta: servus servorum Dei – Isten szolgáinak
a szolgája. Ma is ez a szentatya „titulusa”. Isten szolgáinak a szolgája.
Szent Gergely pápa életében
gyönyörűen bebizonyosdtak és teljesültek Jézus szavai: Aki magát felmagasztalja, megaláztatik. Aki pedig magát megalázza,
felmagasztaltatik. Így lett Gergely pápából Nagy Szent Gergely pápa. Így
lehet belőlünk is szent, nagy szent. Kérjük ma Istentől az alázatosság erényét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése