Az írástudók és farizeusok mindig ott voltak
Jézus körül – a mai tanításakor, csodájakor is. Jézus pedig, mint hallottuk az
imént, „ismerte gondolataikat”. Ez
lett a vesztük. Látszólag Jézussal voltak, látszólag beszélgettek vele, az
Istennel, tehát imádkoztak. De csak látszólag. Valójában nagyon távol voltak
Jézustól.
Mi is itt vagyunk naponta Jézus körül. A mi
gondolatainkba is belelát. Úgy vegyünk részt minden szentmisén, hogy Jézus
gondolatolvasása mindig javunkra, mindig előnyünkre szolgáljon. Minden közös
imádságkor alakítsuk szívünket ahhoz, amit a szájunk mond. Ma is szól a szánk.
De úgy szóljon, hogy elvigye szívünk őszinte szeretetét Istenünk elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése