Mai napunk szentjéről, a negyvenöt éve elhunyt Pió
atyáról mindannyian hallottunk már, hisz korunk nagy szentje. Emberi szemmel
nézve elmondhatjuk: nem hozott létre nagy dolgokat, nem alapított
szerzetesrendet, nem járta be a világot, sőt. Több mint ötven évig ki sem
mozdult San Giovanni Rotondo kolostorából. Isten kegyelme mégis világító
lámpássá tette és tartóra helyezte, hogy fénye beragyogja az egész világot. És
nemcsak Krisztus szent sebhelyei miatt, melyeket testén viselt, nemcsak látnoki
képességei és csodái miatt, hanem mindenekelőtt áldozatos szeretetéért és imáiért,
melyekkel annyi lelket megmentett Isten országa számára /Barsi-Teleki/.
Milyen csodálatraméltó példa. Ahogyan korunk másik
nagy szentje, Kalkuttai Boldog Teréz tanította és élte: Nem kell nagy
dolgokat tenni. Csak kis dolgokat – nagy szeretettel. Szent Pió atya élete is
ennek a bizonyítéka: a legkisebb jótettünk, a legnagyobb rejtekben megvívott bűn
elleni harcunk is világít, mint fény a sötétben. A mindennapi, lényegtelennek
tűnő tetteink azok, amelyek minket is szentté tehetnek. Tegyük azokat a
legnagyobb szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése