Szent Márton
életrajzában olvassuk, hogy pogány katona volt. De miután megismerte a
kereszténységet és megkeresztelkedett, megvált katonai szolgálatától.
Olyannyira, hogy még csak hasonló szolgálatot sem vállalt: egyenesen beállt
szerzetesnek. Két teljesen különböző feladat, életvitel – közvetlenül egymás
után. Vagy talán mégsem?
Miből áll a
katonaélet? Fegyelemből, kitartásból, s ha kell, kemény harcokból. Az ókortól
egész az újkorig a katonáknak ez volt a jelszavuk: aut vincere aut mori – vagy győzni,
vagy meghalni.
S nem
ugyanez a szent ember, a szentéletű lelki ember élete? Fegyelem, kitartás, és
sokszor kemény harc. Igaz, nem a test ellen, de a gonosz lélek ellen. Liseuxi
Szent Teréz is ezt az elvet vallotta és élte: inkább meghalok, mint hogy
halálos bűnt kövessek el. Nem hasonlít ez a katonák jelszavára: aut vincere aut
mori – vagy győzni, vagy meghalni?
Vegyünk
példát Szent Mártontól, aki a test elleni harcmezőről a lélek harcmezejére
lépett át. S éljük meg a jelmondat lényegét: még a testi halál is jobb a
léleknek, mint mikor megadja magát a halálos bűnnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése