Úgy néz ki,
ezen a mai vasárnapon sem pihenhetünk „igazán”. Hisz ma sem hallunk olyan
utasítást, tanítást Jézustól, hogy: most már pihenj meg kicsit; élvezd kicsit a
nyugalmat, az életet; most semmi dolgod. Ugyanis minden egyes vasárnap, sőt
minden egyes nap tevékeny szeretetre szólít fel minket Istenünk, és sokkal
inkább azt hangsúlyozza: „ne fáradjatok bele a jótettekbe” – a jó megtételébe.
Ilyen kell hogy legyen az életünk: szüntelenül munkálkodó a szeretetben és
abban a környezetben, ahol élünk.
Ma ezzel a
hasonlattal tanít minket, gyermekeit Istenünk: „Ti vagytok a föld sója. Ti vagytok a világ világossága”. Felettébb
egyszerű, s érthető szavak, melyek azonban komoly tanítást rejtenek. Rólunk,
keresztényekről mondja ezt Urunk – így elmélkedjünk azon, mit jelent sónak,
világosságnak lenni.
Egyik
lelkiatya egészen röviden így elmélkedik ezekről a szavakról: a só ízt adjon, a fény világítson. Ezt a
nemes egyszerűséget kell ma megértenünk. A só ízt adjon, a fény világítson:
azaz minden teremtmény azt tegye, amire teremtetett. A sónak nem kell
világítania, csak ízt adnia. A fénynek nem kell ízt adnia, csak világítania.
Ahogyan Szalézi Szent Ferenc írja egyik könyvében: „A világ teremtésekor
megparancsolta a teremtő Isten a növényeknek, hogy mindegyik a maga faja
szerint teremjen gyümölcsöt. A keresztényeknek „akik az ő Egyházának az élő
növényei“ szintén megparancsolta, hogy ki-ki a saját állása és hivatása szerint
hozza meg a jámborság gyümölcsét.” Mert mindannyiunknak megvan a
saját hivatása – ott, abban a környezetben, azokban a kapcsolatokban, ahol él.
Ott kell helytállni, ott kell gyümölcsöt hozni. Ott kell vagy sónak, vagy
világosságnak, azaz vagy szerető anyának, becsületes apának, szófogadó
gyermeknek, hűséges papnak, türelmes idősnek, felelősségteljes fiatalnak lennünk,
ahol éppen vagyunk. Minden élethelyzetben lehet Istennek tetszően élni: nem
kell azért papnak menni, kolostorba vonulni, remeteként élni. Folytatja Szent
Ferenc: „Bármilyen viszonyok között legyünk is, a tökéletes életre lehet és kell
is törekednünk.”
Ez a mai vasárnap segítsen felfedezni és hűen teljesíteni azt a
feladatot, hivatást, melyet Isten bízott ránk, hogy ott teremjünk gyümölcsöt,
ahová maga a végtelen és bölcs Isten ültetett minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése