2014. március 15., szombat

Nagyböjt második vasárnapja

Uram, jó nekünk itt lennünk!” Mindannyian ismerjük ezeket a szavakat, s tudjuk, Szent Péter apostol szájából származnak. Sőt, még néha énekünkkel is zengjük e szavakat – megilletődött lélekkel, könnyes szemekkel. A mai evangéliumból pedig tudjuk azt is, hogy Jézus színeváltozásakor, elragadtatásba esve mondta ki ezeket a szavakat: „Uram, jó nekünk itt lennünk”. De vajon miért volt ott olyan jó?
Emeritus pápánk, XVI. Benedek így tanítja: „az apostolok egy pillanatra megérezték annak előízét, ami a Paradicsom boldogsága lesz.” Egy pillanatra a mennyben érezték magukat. Milyen jó lehetett nekik! S ha tényleg most mi is elgondolkodunk ezen, talán ez jut eszünkbe: milyen jó lenne, ha nekünk is megadatna valami hasonló, mint a három kiválasztott apostolnak: láthatnánk Jézust az ő dicsőségében. Ha csak egy pillanatra is beleleshetnénk a mennyei örömbe... Talán jó lenne, de Isten úgy látja jónak, ha nem élünk meg ilyen lelki élményt. Inkább azt üzeni: boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek. Nekünk az a kegyelem jutott, hogy mi lehetünk ezek a boldogok: nem látjuk a mennyet, de mégis hiszünk benne. Mert hallunk róla, s hiszünk az Isten szavának. Megfogadjuk a mennyei Atya szózatát: „Ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok”. Krisztusra figyelni, őt hallgatni – ez a lényeg, amiről ma az Isten beszél. A szentmisében, a Szentírás olvasásakor, a csendes imában. Hallgatni az Isten szavát. És ha adódik egy rövid csend – most a nagyböjt időben talán gyakrabban – , akkor igyekezzünk azt a csendet hallgatásra váltani. Tétlen hallgatás és várakozás helyett hallgassuk az Istent, és mélyüljünk el benne…
Nagyböjt második vasárnapján a mennyei Atya tanítja nekünk: itt a földön még nem láthatjuk őt szemünkkel, de hallhatjuk fülünkkel! Az apostoloknak sem azt mondta: őt nézzétek. Hanem: hallgassátok. Benedek pápa írja: „Amíg a földön élünk, Istennel való kapcsolatunkat inkább hallásban éljük meg, mint látásban”. A hallás, a hallgatás a mi osztályrészünk itt a földön. A látás, a színről színre látás, mely betölti majd minden vágyunkat (láttuk az apostoloknál) csak a mennyben lesz jutalmunk. De ahhoz, hogy azt „megéljük” a hallgatással kell elérnünk. És ez a nagyböjt kiváló lehetőség erre. Használjuk ki, „hallgassuk ki” maximálisan!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése