Nagyböjt
végéhez és húsvét ünnepéhez közeledve egyre jobban fokozódik a feszültség Jézus
és a zsidók között – halljuk naponta az evangéliumokban. S a hívő ember szinte
megbotránkozik a zsidók Jézust elutasító magatartásán. Mennyire megkeményedett
a szívük, elhomályosult látásuk, leblokkolt a józan gondolkodásuk.
Sajnos
azonban napjainkban is gyakran megismétlődik ez az ellenszenves, büszke
magatartás: mikor az Isten, vagy az Egyház sokszor nehezen érthető szavait,
előírásait, törvényeit vagy tanítását hallva nem azt válaszoljuk: „Magyarázd
meg, Istenünk, Egyházunk, hogyan gondolod ezt. Meg szeretném érteni, szeretném
látni a lényegét.” Hanem számtalanszor olyan választ kap az isteni szó, mint
Jézus idejében: „Most már tudjuk, hogy ez értelmetlenség, badarság. Mi tudjuk!”
És látjuk: az így gondolkodó a vesztébe rohan.
Vessük le az
effajta büszkeséget, s akarjuk minél jobban megismerni Isten és Egyházunk szavát,
tervét, parancsát. Hisz mind a ketten azt akarják, hogy mi is üdvözüljünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése