„Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás
dicsőségébe vitessünk!”
Ezt
a jól ismert imádságot imádkoztuk mai szentmisénk elején. És talán ez az
egyetlen ilyen könyörgés, amit mindannyian fejből tudunk. Ugyanis az Úrangyala
imáságot szoktuk befejezni ezekkel a szavakkal. Amit azonban gyakran elmondunk,
fejből megtanultunk, könnyen megszokottá és üressé válhat. Ezért most néhány
pillanat erejéig figyeljük meg ezt a gyönyörű imát, hogy lényege minden egyes
elmondásnál az eszünkben legyen. Röviden így foglalhatnánk össze: nekünk, akik
megismertük Jézus életét, el kell jutnunk az örök életre is. Először is tehát meg
kell ismernünk Jézus életét, gondolkodását, tanítását, tetteit. Ezt pedig úgy
tehetjük meg, hogy rendszeresen, egész életünk folyamán olvassuk a Szentírást,
vagy legalább hallgatjuk itt a szentmiséken – hogy megismerve Istenünket el is juthassunk
hozzá.
Az
októberben különös buzgósággal imádkozott rózsafüzér is Jézus életét mutatja
be: a fogantatástól kezdve egészen a Szűzanya mennyei megkoronázásáig. Figyeljünk
rá oda, s naponta kérjük a Rózsafüzér Királynőjét, hogy mutassa be nekünk Fiát,
engesztelje meg nekünk Fiát, ajánljon minket Fiának, és mutasson be minket is
Szent Fiának – a rózsafüzér által is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése