Egy egészen pontos, és legalább annyira komoly
tudományos meghatározást hallotunk a mai evangéliumban Szent János apostol
szájából – Jézus Krisztusról. Így olvastuk – már sokadszor e karácsonyi
napokban: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az
Ige...” Az apostol pontosan leírja, hogy Jézus Krisztus nem teremtmény,
hanem ő maga az Isten, aki öröktől fogva van. Valamint azt, ami számunkra a
legfontosabb ilyenkor, karácsonykor: „És az Ige testté lett, és közöttünk
lakott.”
Számunkra, Istenhívők számára ez a karácsony
igazi csodája, hogy a végtelenül hatalmas Isten felvette emberi természetünket,
és alávetette magát az emberi korlátoknak – az Isten emberré lett. S mindezt
színtiszta szeretetből tette, hogy minket megváltson, nekünk életet adjon. A
karácsonyi ünnepkörben, mely már csak néhány napig tart az idén – ezt csodáljuk,
ezen elmélkedjünk újra és úrja. Hogy az egész évben ott legyen szívünkben a
hála Istenünk iránt. Hogy az évben sose kötelességből, „muszájból”, de mindig
szeretetből jöjjünk a szentmisékre – hálát adni végtelen szeretetéért.
Talán sok minden hiányzott ebből a
karácsonyból, de ez, a legfontosabb ki ne maradjon: szívből jövő, hálatelt
imával köszönjük meg Istennek végtelen nagy szeretetét, amire ismert énekünk is
buzdít: „Dicsérjük a szent angyalokkal, / Imádjuk a hív pásztorokkal / Az
Isteni gyermeket, ki minket így szeretett, / Dicsérjük, imádjuk és áldjuk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése