A bűnösöktől néha
többet tanulhatunk, mint a bűntelennek látszóktól. Gondoljunk bele, milyen
bűnös lehetett a vámosok feje, Zakeus? Mint arra később fény is derül:
sokszorosan meglopta az embereket, behódolt az elnyomó rendszernek, elárulta
saját népét. Önző volt, haszonleső volt, konok és szemtelen, csaló és hazug.
Inkább ne is folytassuk tovább. Mégis ez a nyilvános bűnös, Zakeus lett a mai
evangélium, azaz örömhír főszereplője, s nagy hőse. Ugyanis temérdek bűne
mellett volt egy sorsdöntő, nemes, fenséges vágya. Egy olyan vágy volt ez,
amely egészen a megtérésig vezette őt. Egy vágy, amely túltette őt minden
bűnén, s amely mindenki más fölé emelte őt. S ezt a vágyát Szent Lukács így
írja le: Zakeus látni szerette volna Jézust. Hallott róla, s talán őt
magát is hallotta, hisz ott volt a nagy tömegben, ahol Jézus járt, tanított,
prédikált... Hallotta, de nem látta. De látni akarta.
Egyházi énekeink,
melyeket naponta éneklünk, ugyancsak sokmindenre megtanítanak. Mikor részt
veszünk a szentmisén, s a pap felmutatja nekünk az Oltáriszentséget, az Úr
Jézus testét, „ámbár nem látunk mást – fogalmazza meg énekünk –, mint
csak kenyeret. De már Isten szava hangzott affelett.” S ha mi is vágyunk
arra, hogy Istent lássuk, meglássuk, s rátekintünk a fehér szentostyára, az ő
kegyelméből hitünk új és új erőre kaphat, újra és újra megerősödhet. Mert a hit
nem csak az értelmünk cselekedete, hanem legalább annyira az akaratunké is:
hogy hiszek-e, az nagyban függ attól, hogy akarok-e hinni, teszek-e érte. S
nehogy azt gondoljuk, hogy az evangéliumban szereplő vámosnak, vagy Jézus
kortársainak könnyebb volt hinnie, mint nekünk, hisz „ők szemtől-szemben
láthatták Jézust, találkozhattak vele”. Olyan találóan folytatja énekünk: „Betlehem
sem látott mást, mint kisdedet. Golgotán is kín közt ember szenvedett.”
Testi szemükkel ők sem láttak többet: nem látták Istent. Ők egy embert láttak,
akiről hinniük kellett, hogy az maga az Isten. Mi egy szentostyát látunk, s
hinnünk kell, hogy az maga az Isten. Egyik-másik sem könnyebb vagy nehezebb.
A bűnös Zakeust, az
ő hitét, az ő életét az mentette meg, hogy látni szerette volna Jézust. Minket,
hasonlóan bűnösöket is ez a vágy menthet meg: ha szeretnénk látni Jézust,
szeretnénk hinni benne, s teszünk is ezért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése