Mindezek a kérdések vetődtek fel bennem, mikor tudatosítottam, hogy újra itt a hamvazószerda, a böjt, s hogy már hanyadszor szólít fel Egyházunk: Térjetek meg, s higgyetek az evangéliumban.
De kell, hogy minden évben, újra és újra mindannyian magunkba szálljunk, s böjtölve ráéhezzünk az istenes dolgokra. A böjtnek ugyanis éppen az a célja, hogy ne csak a földi javakra, élvezetekre, kívánságokra éhezzünk, hanem túllépjünk ezeken, s többre vágyódjunk - örök javakra, melyek nem csak ideig-óráig csillapítják vágyaink szomját, de egy örökkévalóságon át.
Előírt, fontos és szigorú böjt ma és a nagyböjti péntekeken a húsételtől való tartózkodás. De ez korántsem minden. Sokkal több lehetőségünk van arra, hogy e nagyböjti időszakot gyümölcsözővé, lelkünknek hasznossá tegyük. Az fiataloknak felettébb hasznos lehet az élvezeti cikkek, vagy a számítógép böjtje... az idősebbeknek talán a szavak, vagy a televízió böjtje... A gyermekeknek a játék, vagy a viccelődés böjtje... Mert ha valami megszokottat szándékosan kihagyunk, akkor mindjárt érezni fogjuk annak hiányát. S ezt az időbeli és kívánságbeli hiányt kell kitöltenünk valami olyannal, ami Istenre irányítja figyelmünket... Lelki olvasmány, rózsafüzér, keresztút, betegek, rég nem látott szeretteink, vagy ellenségeink meglátogatása, lelkiismeretvizsgálat, hittan tanulás, elgondolkodás életutunk helyességén...
Ha még nem tettünk, tegyünk most komoly elhatározást, hogy az idei böjt Istennek tetsző, számunkra pedig gyümölcsöző legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése