Szent Jakab ünnepén az evangéliumban egy nem éppen
szentekhez méltó magatartást figyelhettünk meg. Jakab és János törekednének
előre – de nem a szolgálatban, a szeretetben, az áldozatban, hanem a
dicsőségben. Át akarják lépni a nehezet, a szenvedést, a nehézséget, hogy
egyből a dicsőségben lehessenek.
Nem szép tőlük – mondhatnánk sokan. Pedig bennünk
is ott vannak az effajta vágyak, hogy szeretnénk mindent jónak, könnyűnek,
felhőtlennek. Jézus, az Isten azonban ma is tanít, a szentek példáján is
mutatja: meglesz a jutalom, meglesz az örök boldogság, de ahhoz kell a harc is,
a „jó harc”, ahogy Szent Pál fogalmaz. Maga az Isten fia sem bújt ki ezalól –
pedig megtehette volna. Bármilyen más módot is választhatott volna a
megváltásunkra. De ezt, ezt a harcosat választotta.
A szentek, s Isten nagyszerű példája sarkall
minket, hogy az előttünk álló pályát mi is győzelmesen fussuk végig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése