„Uram,
jó nekünk itt lennünk!” Mindannyian ismerjük ezeket a szavakat, s tudjuk,
Szent Péter apostol szájából származnak. Sőt, még néha énekünkkel is zengjük e
szavakat – megilletődött lélekkel, könnyes szemekkel. A mai evangéliumból pedig
tudjuk azt is, hogy Jézus színeváltozásakor, elragadtatásba esve mondta ki
ezeket a szavakat: „Uram, jó nekünk itt lennünk”. De vajon miért volt
ott olyan jó?
Emeritus
pápánk, XVI. Benedek így tanítja: „Az apostolok egy pillanatra megérezték
annak előízét, ami a Paradicsom boldogsága lesz.” Egy pillanatra a mennyben
érezték magukat. Milyen jó lehetett nekik – és milyen jó lenne, ha nekünk is
megadatna valami hasonló, mint a három kiválasztott apostolnak: láthatnánk
Jézust az ő dicsőségében. Ha csak egy pillanatra is beleleshetnénk a mennyei
örömbe... Talán jó lenne, de Isten úgy látja jónak, ha nem élünk meg ilyen
lelki élményt. Inkább azt üzeni: boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek.
Nekünk az a kegyelem jutott, hogy mi lehetünk ezek a boldogok: nem látjuk a
mennyet, de mégis hiszünk benne. Mert hallunk róla, s hiszünk az Isten
szavának. Megfogadjuk a mennyei Atya szózatát: „Ez az én szeretett fiam, őt
hallgassátok”. Krisztusra figyelni, őt hallgatni – ez a lényeg, amiről ma az
Isten beszél. A szentmisében, a Szentírás olvasásakor, a csendes imában.
Hallgatni az Isten szavát. És ha adódik egy rövid csend – most a nagyböjt
időben talán gyakrabban – , akkor igyekezzünk azt a csendet hallgatásra
váltani. Tétlen hallgatás és várakozás helyett hallgassuk az Istent, és mélyüljünk
el benne…
Nagyböjt második vasárnapján a mennyei Atya tanítja
nekünk: itt a földön még nem láthatjuk őt szemünkkel, de hallhatjuk fülünkkel! És
milyen érdekes: Az apostoloknak sem azt mondta, hogy „őt nézzétek”. Hanem: „Hallgassátok”.
Benedek pápa írja: „Amíg a földön élünk, Istennel való kapcsolatunkat inkább
hallásban éljük meg, mint látásban”. A hallás, a hallgatás a mi
osztályrészünk itt a földön. A látás, a színről színre látás, mely betölti majd
minden vágyunkat (láttuk az apostoloknál) csak a mennyben lesz jutalmunk. De
ahhoz, hogy azt „megéljük” a hallgatással kell elérnünk. És ez a nagyböjt
kiváló lehetőség erre. Használjuk ki, hallgassuk Istenünket, hallgassunk
Istenünkre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése