2013. szeptember 11., szerda

MinistránsBajnokság2013

A nyári szünet utolsó napját újra együtt töltöttük: ministránsainkkal, szüleikkel, barátainkkal. Egy kis ministráns bajnokságot szerveztünk, melyben községünk kis "istenszolgái" összemérhették gyorsaságukat, pontosságukat, ügyességüket, leleményességüket.
Összesen tizenegy játékos állt rajthoz különböző versenyszámban. Nézzük is sorjában:

A nagy csapat - most mint vetélytársak

Az első versenyszám mindenekelőtt a gyorsaságról szólt: két, vízzel megtöltött lufival a kézben kellett egy bizonyos távot a lehető legrövidebb idő alatt taljesíteni. Íme:






A következő versenyszám a pontosságról, s ügyességről szólt. Kb. három méter távolságból kellett tíz teniszlabdából minél többet belejuttatni a vödörbe. Íme:


...pontosan így!




A következő versenyszám eddig ismeretlen volt mindenki számára. Egy sültös sapkára egy teászacskó volt ráragasztva. A feladat a következő volt: bármilyen kézi segítség nélkül, egy perc alatt minél többször feljuttatni, fellódítani a teászacskót a sült tetejére. Jó móka volt:








Komoly szurkolótábor is volt: eljöttek a szülők, nagyszülők, testvérek, barátok...






Ismét egy, még sosem gyakorolt versenyszám következett. Szájban kanál, tálban piskóta. A feladat: kézi segítség nélkül a lehető legtöbb piskótát átjuttatni egy másik tálba. Íme:







így, így!







A legelső feladathoz hasonló következett. Vizeslufival futás, amelyet azonban át kellett dobni két igen magas akadályon, majd elkapni... Szerencsére, nem sikerült mindenkinek - jókat nevettünk:



itt a lufi...

...hol a lufi?



hoppá

ez talán kicsúszott...

Győzelem!


Hajrá!!!


A legmókásabb feladat volt soron. Elő volt készítve egy tál, benne liszt... A lisztnek az alján pedig egy kis édesség. Na, ezt kellett megszerezni - csupán a száj, levegő, fogak használatával. Előtte kicsit megmostuk a gyerekek arcát, hogy... ne legyenek piszkosak :)





Megvan!!!!






Fújd csak, fújd... :)



Mindenki mosolygott









felkészülés, vigyázzz

...rajt!



S az utolsó előtti feladat: gumikacsákat megitatni, majd "kiüríteni" - a lehető legtöbb vizet átjuttatni:








amikért harcoltak







Középen az egyik bíró - időmérő






Minden falusi gyermeknek tudnia kell fejni. Itt egy gumikesztyűből kellett minél többet "kifejni":











Nem maradt más hátra, mint az eredményhirdetés. A harmadik helyen Juhász Bálint, a másodikon testvére, Juhász Gergő, az elsőn pedig Bertók Patrik végzett.








Hála és köszönet Istennek, s mindenkinek, aki részt vett, segített, s bármilyen módon támogatott.
Minden
Isten
Nagyobb
Dicsőségére!

2013. szeptember 10., kedd

A Tanácsadó /Lk 6,12-19/


Tizenkét embert kiválasztani, akikre rá lehet bízni az egész Egyházat, akikre rá lehet bízni az isteni hatalmat, akiken az evangélium elterjedése fog múlni finoman szólva nem könnyű feladat. Ezt tette Jézus. Kiválasztotta a tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett el, s akikre mindent rábízott. De honnan tudta, kikre bízhatja mindezt? Hogyan készült erre a kiválasztásra?
Talán elolvasta a tanítváányok életrajzát? Vagy a tömegben kérdezősködött, hogy ki kit javasol? Vagy kileste őket, ki hogyan viselkedik?
Nem. Szent Lukács feljegyezte: „Az egész éjszakát Isten imádásban töltötte”. Istennél kereste a választ ebben az emberi erőt és értelmet meghaladó ügyben. Mi pedig, egy-egy nehéz ügyünkben mennyi mindent megteszünk, mennyi mindenkit megkérdezünk, mennyi mindennek utána nézünk... De meg szoktuk kérdezni az Istent? Szoktunk Istentől tanácsot kérni?
Kövessük Jézusunkat ebben is, hogy mindenre annál keressük a választ, akinél biztosan meg is kapjuk.

2013. szeptember 9., hétfő

Száj és szív /Lk 6,6-11/


Az írástudók és farizeusok mindig ott voltak Jézus körül – a mai tanításakor, csodájakor is. Jézus pedig, mint hallottuk az imént, „ismerte gondolataikat”. Ez lett a vesztük. Látszólag Jézussal voltak, látszólag beszélgettek vele, az Istennel, tehát imádkoztak. De csak látszólag. Valójában nagyon távol voltak Jézustól.
Mi is itt vagyunk naponta Jézus körül. A mi gondolatainkba is belelát. Úgy vegyünk részt minden szentmisén, hogy Jézus gondolatolvasása mindig javunkra, mindig előnyünkre szolgáljon. Minden közös imádságkor alakítsuk szívünket ahhoz, amit a szájunk mond. Ma is szól a szánk. De úgy szóljon, hogy elvigye szívünk őszinte szeretetét Istenünk elé.