· Az orgona csak az ének kíséretére szorítkozhat
(a főünnepek kivételével), ami annyit jelent, hogy nincs semmiféle közjáték, sem utójáték.
(a főünnepek kivételével), ami annyit jelent, hogy nincs semmiféle közjáték, sem utójáték.
· Az előjáték legyen csak egyszólamú, tehát kíséret nélküli és rövid. Így arra szolgál csak, hogy megadja az ének ritmusát, tempóját és hangnemét.
· Ezekben a napokban adjunk több helyet a szent csendnek. Például fölajánlásnál, vagy áldozásnál nem szükséges az egész időt kitölteni énekkel. Elég egy, vagy két versszak, amit szent csend kövessen. Hasonlóan szent csend (legalább 5 másodperc) legyen minden olvasmány és szentlecke után.
· Az orgona hangereje és hangszíne is legyen jóval visszafogottabb, mint máskor. Hasonlóan az énekhangé is.
· A két főünnep kivételével elmarad a Dicsőség.
· Elmarad az Alleluja még a főünnepeken is, helyette Tractust, vagy evangélium előtti verset éneklünk, esetleg olvasunk.
· A nagyböjti idő két részre tagolódik.
o Az elsőben (hamvazószerdától virágvasárnap előtti szombatig) a bűnbánati jelleg a leg-fontosabb, és nem Krisztus szenvedése. Ezért énekeinket is az ennek megfelelő lelkülettel válogassuk. A következő énekek a legmegfelelőbbek erre az első időszakra: SzVU!: 48, 52, 53, 55, 58, 59, 83, 229, 243, 246, 265.
o A másodikban (virágvasárnaptól nagycsütörtökig) Krisztus szenvedése áll a középpontban. Itt vehetőek az előbbiből kimaradt nagyböjti énekek „Krisztus szenvedésének és halálának jellegével”.
· Természetesen lehetnek más énekek is, ha megfelelnek a fentebb említett „témaköröknek”. Válogathatunk különböző versszakokat is, nem kell egy éneket elejétől végéig elénekelni, ha nem megfelelő a szövege.
· Kivételt képeznek az első időszakban a keresztúti és egyéb olyan ájtatosságok, melyek Jézus szenvedésére koncentrálódnak. Itt is az adott gondolatkörnek megfelelő énekeket válogassunk.
Előre is köszönöm és kegyelmekben gazdag nagyböjti időszakot kívánok.
lelkiatya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése