2013. október 25., péntek

Megvallani /Lk 12,49-53/

Már az első keresztények is megtapasztalták, s hasonlóan volt az Egyház egész története folyamán, hogy Jézus tanítása elkerülhetetlen módon szembeállítja egymással a jót és a rosszat, az igazságot és a hazugságot, az igazságosságot és az igazságtalanságot, a békét és az erőszakot, a Jézusban hívőket és a vele szembefordulókat /Evangélium365/.
Jézus nekünk sem ígér felhőtlen békét – bármilyen ellentét, vagy nehézség nélkül. Sokszor ugyanis éppen a vallásunk, vagy a hitbéli meggyőződésünk lehet az oka annak, hogy valaki – talán közeli hozzátartozónk is – neheztel ezért ránk. De sosem szabad megalkuvónak lennünk, hanem minden esetben tanúságot kell minderről tennünk: „Aki megvall engem az emberek előtt” – mondja Jézus - , „azt én is megvallom Mennyei Atyám előtt.

Ma azért imádkozzunk, hogy hitünket sosem és senki előtt ne szégyelljük sem megvallani, sem általa cselekedni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése