2015. november 20., péntek

Vásárcsarnok? /Lk 19,45-48/

Jézus kiűzte a kereskedőket a templomból – hallottuk az imént. S talán – ha komolyan beleéljük magunkat – meg is botránkozunk azon, hogy kerülhettek be a kereskedők az Isten házába – a templom területére. Pedig – sokszor – ma sincs ez másképp.
Igaz, mi nem szemmel láthatóan és nem pénzzel kereskedünk. De sokan ma is úgy veszik az Istennel való kapcsolatot, hogy én kérek Istentől valamit – ő pedig azt megadja. Én imádkozok – ő meg ezért teljesíti. Sokan valóban úgy állnak hozzá, hogy ha én kérem Istent, teszek érte, hogy megkapjam azt, akkor végülis jogom van rá – ami jár az jár. Ez azonban nem más, mint kereskedeés – üzletelés az Istennel. S így a templom valóban vásárcsarnokká lehet – mint kétezer éve.

A bölcs tanul a másik hibájából. Istentől semmit se követeljünk, mert nincs jogunk hozzá. Sokkal inkább alázatosan kérjük, s bízzuk rá, hogy ő azt megadja-e vagy sem. Mert ő tudja, az a hasznunkra van-e... Vagy sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése