Jézus kiűzte a kereskedőket a templomból –
hallottuk az imént. S talán – ha komolyan beleéljük magunkat – meg is
botránkozunk azon, hogy kerülhettek be a kereskedők az Isten házába – a templom
területére. Pedig – sokszor – ma sincs ez másképp.
Igaz, mi nem szemmel láthatóan és nem pénzzel
kereskedünk. De sokan ma is úgy veszik az Istennel való kapcsolatot, hogy én
kérek Istentől valamit – ő pedig azt megadja. Én imádkozok – ő meg ezért
teljesíti. Sokan valóban úgy állnak hozzá, hogy ha én kérem Istent, teszek
érte, hogy megkapjam azt, akkor végülis jogom van rá – ami jár az jár. Ez
azonban nem más, mint kereskedeés – üzletelés az Istennel. S így a templom
valóban vásárcsarnokká lehet – mint kétezer éve.
A bölcs tanul a másik hibájából. Istentől semmit
se követeljünk, mert nincs jogunk hozzá. Sokkal inkább alázatosan kérjük, s
bízzuk rá, hogy ő azt megadja-e vagy sem. Mert ő tudja, az a hasznunkra
van-e... Vagy sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése