2011. október 21., péntek

Az istenes élet mindenütt megnyilvánult életében - Boldog IV. Károly

Ma egy szent királyt ünneplünk. S ilyen, vagy ehhez hasonló esetekben azt gondolhatjuk, hogy könnyű egy királynak szentnek lenni. Hisz meg van mindene, amire szüksége van – anyagi javak, család, s mindenki engedelmeskedik neki. Nem kell félnie attól, mit fog enni vagy felvenni holnap, hisz a vagyon biztonságos megélhetést nyújt.
IV. Károly király élete azonban merőben más volt, mint egy átlagos királyé. 1914-ben nagybátyját, Ferenc Ferdinándot Szarajevóban meggyilkolták és így lett Károly főherceg a trónörökös. Ferenc József császár két évvel később bekövetkezett halála után pedig mai szentünk az I. világháború kellős közepén – mondhatjuk, a legkevésbé alkalmas pillanatban – került 29 évesen a trónra.
Ami őt azonban a háborús hatalmak államfői közül szentté tette, az az volt, hogy teljes mértékben követte az akkori szentatya, XV. Benedek pápa béketörekvéseit és utasításait. Az Egyház tanítását vette alapul uralkodásában, s még ha ezért száműzetésbe is került, sosem bánta meg, hogy hatalmát keresztényhez méltón gyakorolta.
Mivel mindenben az Istent akarta követni, viszonzásul maga az Isten lett örök jutalma. Vegyünk ma róla példát, és életünk minden egyes területén igyekezzünk keresztény módon gondolkodni és cselekedni. Ezt üzeni nekünk első magyar királyunk, Szent István, és ugyanúgy utolsó magyar királyunk, Boldog IV. Károly is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése