2012. június 6., szerda

Áldjad ember e nagy Jódat - Úrnapja


Úrnapja – Krisztus Szent Testének és Krisztus Szent Vérének az emlékezete, ünnepe van ma – jól tudjuk mindannyian. Remélhetőleg ebben a szentmisében is járulni fogunk a szentáldozáshoz, magunkhoz vesszük az Oltáriszentséget. De vajon tudjuk, mit visz véghez bennünk ez a szentség? Egyszerűbben kérdezve: miért imádjuk, és miért vesszük magunkhoz? Gyakran áldozunk, de mire jó ez?
Az egyik szentségi énekünk szinte tökéletesen kifejezi, milyen hatásai, milyen gyümölcsei vannak az Oltáriszentségnek – ha azt imádjuk, és magunkhoz vesszük. Az említett verses népének így tanít: „Itt az Isten gazdagsága, Bűnös lelkek nagy váltsága, Minden jónak nagy bősége édes Jézus, Gyarló szívek erőssége áldott Jézus.
Az Oltáriszentség az Isten gazdagsága – ugyanis ha magunkhoz vesszük, akkor Istenünk az ő végtelen szeretetében részesít minket.
Az Oltáriszentség a bűnös lelkek nagy váltsága, ugyanis az Oltáriszentség Jézus keresztáldozatát is megjeleníti egyben, azt, amivel megváltott minket, hogy halálunk után elnyerhessük a mennyet – így ez mint egyfajta váltságdíj is bűneinkért.
Az Oltáriszentség minden jónak nagy bősége – ami valóban jó, örök jó számunkra, azt mind megkapjuk ebben a szentségben: megtanít az örökkévalókra figyelni, megtanít elszakadni a világ vonzalmaitól… bőségesen ad minden jót, amire igazán szükségünk van.
Az Oltáriszentség a gyarló szívek erőssége – nagyon jól tudjuk, mennyiszer megfogadtuk már, hogy nem követünk el bűnt, s mégis újra és újra visszaestünk. Ha őszinték vagyunk magunkkal szemben, és finom-, érzékeny a lelkiismeretünk, be kell, hogy lássuk: gyarlók vagyunk. S hogy ebben a tudatában se keseredjünk el, szintén az Oltáriszentség, annak vétele segít: megerősít, hogy jó elhatározásainkat a lehető legtöbbig éljük meg.
Tanító énekünk azonban még tovább folytatja ezeknek a gyümölcsöknek felsorolását, s ha odafigyelve énekeljük, biztos, hogy még jobban fogunk vágyódni utána.
Az Oltáriszentség az égnek megnyitója – ha ugyanis gyakran áldozunk, akkor az azt jelenti, hogy gyakran, vagy állandóan a kegyelem állapotában vagyunk – s így bármikor ér minket a halál, a menny nyitva fog állni számunkra.
   Az Oltáriszentség a kegyelemnek meghozója – olyan kegyelmekben, olyan különleges, természetfeletti ajándékokat kapunk az Oltáriszentség vételével, amelyeket semmilyen más úton el nem nyerhetünk.
Az Oltáriszentség a lelkünknek orvoslója – talán nem is nagyon tudjuk, hogy a szentáldozásnak olyan hatása is van, hogy eltörli a bocsánatos bűneinket. A szentmise elején megbánjuk, a szentáldozással pedig Istenünk megbocsátja a kisebb bűneinket.
Az Oltáriszentség bús szívünknek vidítója – ha ezeket mind átgondoljuk, felfogjuk, megértjük, hogy mennyi mindent kapunk e nagy szentség által, biztos, hogy bármennyire is szomorú a lelkünk, az Isten öröme elárasztja szívünket, s minél gyakrabban fogunk vágyódni az igazi öröm, boldogság után.
Krisztusban szeretett testvéreim! Ebben a szentmisében az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztust Kérjük, adja ránk áldását, Irgalmának kútforrását, Legyen velünk a végórán édes Jézus, S üdvözítsen holtunk után áldott Jézus.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése