Mai
szentünk életrajzában olvashatjuk, hogy Szent Imre „azon elmélkedett szívében, mi lenne az a mindennél kedvesebb
áldozat, amelyet ő Istennek felajánlhatna.“ Ma már tudjuk, hogy Isten a szüzességét,
a tisztaságát kérte ajándékul – ő pedig szívesen szentelte azt Istenének.
Milyen
nemes példakép ő számunkra. Hisz hányszor csak azt nézzük, mi az, amit muszáj, vagy mi az, ami még nem bűn. Hányszor csak a saját kéréseinket tárjuk Isten elé...s
nem is gondolunk arra, hogy mit szeretne tőlünk az Isten. Eszünkbe
jutott-e már valaha, „mi lenne az a mindennél
kedvesebb áldozat, amelyet Istennek felajánlhatnánk“?
Lássuk
be gyarlóságunkat, tökéletlenségünket. De egyben buzduljunk fel szentjeinken, s tanuljuk
el tőlük a szentté válás mesterségének egyes állomásait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése