Ma végre elérkezett a pünkösdi nagybúcsú napja. Nem lehet leírni azt a lelki élményt, amit az ember ilyenkor itt átél. Mikor nem több tíz, vagy száz, vagy ezer, vagy tízezer emberrel együtt vonul imádkozva, énekelve, hanem több százezer magyarajkú és magyarszívű ember - csecsemő, gyermek, fiatal, középkorú, idős, agg - egy Istendicséretre, szentmisére igyekszik több kilométert megtéve föl a hegyre... Leírhatatlan. Csak megélhető.
Amíg van magyar, aki ilyen lelkesen zarándokol, addig nem halunk ki - sem Felvidéken, sem Erdélyben, sem Kárpátalján, sem Délvidéken, sem Csángóföldön Moldvában, sem az Anyaországban. S addig nem hal ki a hívő magyar nép sem!
S mikor talán egy millió ember együtt mondja, énekli: Szent vagy! Szent vagy! Szent vagy, mindenség Ura, Istene! Könnybe lábad szemünk, s sírva folytatjuk...
Igen, az érzés, az élmény nem minden. De jó ha van.
A szentmise után kis séta, szabadidő volt, majd este a "Csángómise" következett.
Kedves híveim, mai szentmisémet értetek ajánlottam fel.
Csíksomlyóról
Nagyon szepen koszonjuk az Atyanak hogy gondolt rank.
VálaszTörlés