2013. július 2., kedd

Sarlós Boldogasszony


A papi zsolozsmában minden nap benne van a mai evangélium lényegi része: Mária hálaéneke, a Magnificat. Azért Mária hálaéneke, mert ő mondta ki először ezeket a szavakat, miután Isten megajándékozta őt az istenanyasággal.
Egy gondolatot szeretnék ma kiemelni ebből a himnuszból. Mária azt mondja: Ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat művelt velem a hatalmas. S ez az egy mondat mindannyiunk számára felettébb sokatmondó és példaadó lehet.
Mária Istentől kapta azt az ajándékot, hogy Istenanya legyen. És ezt tudatosította is. Nem azt mondja: ugyan, az semmiség... az semmi, nemis nagy dolog az... Hanem azt mondja: mostantól minden ember boldognak fog engem mondani! Igenis nagy dolog, de ezt a hatalmas Isten tette vele, tőle kaptam! Nem álszerénykedik, hanem tudja, meg van benne ez az ajándék, ez az áldás – amit Istentől kapott.
Mindannyian tehetségesek vagyunk valamiben, kaptunk Istentől ajándékot – ne keveset. Ki ebben, ki abban. Sose tagadjuk ezt le, vagy ne mondjuk rá, hogy semmiség. De ha megdicsérnek, ha egy-egy jó tulajdonságunkat szóba hozzák, hárítsuk Istenre a dicséretet! Hisz mindenünk tőle van. Bármiben vagyunk is jók, legyen az mindig Isten nagyobb dicsőségére!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése