Októberben

Az október, melyet ma elkezdtünk a rózsafüzér hónapja. Mindenképpen érdekes egy imádság. Hisz fél órán belül több mint ötvenszer mondjuk el az Üdvözlégyet, ugyanazt az imát – ismételgetve, szinte már a szokás hatalma alatt. S ha valaki, mondjuk egy hitetlen, vagy kevésbé hívő kivülről hallgat minket a rózsafüzér imádkozásakor, könnyen azt gondolhatja: milyen szegényes ima, hisz nem tud újat mondani, csak körbe-körbe forog, s egyhelyben toporog. Aki azonban imádkozza – évek óta, napi rendszerességgel – az pontosan tudja, bizony nam úgy van az. Azzal ugyanis, hogy újra és újra ugyanazt mondjuk Istenünk felé fordulva, mintegy szemléljük az ő arcát: ez pedig a lelki előrahaladás egyik fontos alapja. Amint Szűz Mária szemlélte Fia arcát, azt tesszük mi is, hosszan időzve itt, az Úr lábánál.

Gyönyörűen írja Boldog II. János Pál pápa: „Senki sem hasonlítható Máriához abban, ahogy állandóan szemlélte Krisztus arcát. Lelki szemei már az angyali üdvözletkor rászegeződtek, amikor a Szentlélektől foganta őt; s a következő hónapokban kezdte érezni jelenlétét, és elképzelni arcvonásait. S mikor végre Betlehemben világra hozta, testi szemeivel is megpillanthatta a Fiú arcát, miközben bepólyálta és jászolba fektette.” Maj folytatja: „Ettől kezdve tekintete, mely mindig imádó csodálattal volt tele, nem szakadt el tőle. Tekintete olykor kérdő volt, mint amikor a templomban megtalálta őt: „Fiam, miért tetted ezt velünk?” (Lk 2,48); tekintete mindig átható és képes olvasni Jézus bensejében, annyira, hogy fölfogja rejtett gondolatait és megérti döntéseit, mint Kánában (vö. Jn 2,5); máskor ez a tekintet nagyon fájdalmas, főként a kereszt alatt, ahol bizonyos értelemben 'a szülő' tekintete lesz, hiszen Mária nem csupán osztozik az Egyszülött szenvedésében és halálában, hanem a szeretett tanítvány személyében elfogadja a rábízott új fiút is (vö. Jn 19, 26–27); ez a tekintet Húsvét reggelén a föltámadás örömétől ragyog, és Pünkösdkor a Szentlélek kiáradásától lángol (vö. ApCsel 1,14).”

Ezt élhetjük át mi is a rózsafüzér imádkozása közben. Ezt éljük meg ezen év október hónapjában: szemléljük a fogantatott, a született, a megkeresztelkedő, a szenvedő, s a feltámadt Krisztust, hogy élete példáján mi is utat találjunk a mennybe, Istenhez, a mi Atyánkhoz.