2013. november 14., csütörtök

A láthatatlan /Lk17,20-25/

Mikor jön el az Isten országa?” – kérdezték Jézust a farizeusok. Máskor pedig arra kíváncsiak, hogy ki üdvözül. Jézus mai válasza minket tanítva egy fontos tényt bizonyít: „Nem lehet azt mondani: Nézd, itt van, vagy amott”. Nem lehet így külsőre, a látszat, vagy külső jel alapján megmondani, ki jut a mennybe.

Talán mi is kíváncsiak vagyunk arra, ki üdvözül, vagy ki van az üdvösség útján. S vajon, hogy én azon vagyok-e, az üdvösség felé tartok-e. Senki másról nem tudjuk, hogy tényleg szent életet él-e, vagy legalább törekszik-e arra. Saját magunkról azonban pontosan tudhatjuk. Azon legyünk, hogy Isten országa növekedjen bennünk – lehet, nem is látható módon, de rejtetten, a szívünk legmélyén. Ott, ahol gyakran és rendszeresen kettesben tudunk lenni: Isten és én. Építsük Isten országát, hogy Isten bennünk legyen, s így mi is Istenben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése