Mikor egy-egy nevet meghallunk, a legtöbbször azonnal az eszünkbe jut valaki, aki azt a nevet viseli. Ha azt mondom, Gabi, Jancsi, Zoli – biztos átvillan az agyunkon egy-egy személy – családunk, rokonságunk, vagy falunk köréből. Ugyanúgy, ha azt mondom, Juliska, Margit... Néhány esetben talán ugyanarra az emberre gondolunk, de talán még több esetben mind más valakire. Kihez-kihez melyik ember áll közelebb, kivel van szorosabb kapcsolatban. Van egy név azonban, amelynek hallatára, úgy gondolom, mindannyian ugyanarra a személyre gondolunk. Ez a név pedig: Mária, kicsit más hangsúllyal: María. Oly sokat használjuk ezt a nevet imádságainkban, a szentmiséken, hogy elsőnek talán mindannyian a Szűzanyára, Szűz Máriára gondolunk e név hallatán. S ez nagy dolog – fontos jel mindannyiunk számára.
Mert ez a név, Mária, nem véletlenül foglal el kitüntetett helyet szókincsünkben, s minden nép, nemzet, nyelv szókincsében. Ez a név sokkal több, mint egy megnevezés, mint egy megszólítás, mint egy a sok szép név közül. Ez a név szent, szinte szentelménnyé vált a keresztények számára – bárhol is éljenek azok a világon. Hisz oly gyakran, oly sokszor, s oly buzgón szólítgatták keresztények milliói a Szűzanyát ezen a néven, s nem volt soha senki, aki meghallgatásra ne talált volna ebben a szent névben. Annyi egyházatya, vértanú, szűz, és sok más szent is elmélkedett Mária csodatevő hatalmán, hogy szinte lehetetlen a legnagyobb tisztelet nélkül azt kiejteni. Sokan próbálkoztak már e nevet lefordítani, mégis minden nyelvben ugyanúgy hangzik: Mária, María. Próbálták kifejezni összes mondanivalóját és legmélyebb lényegét e névnek, de minden próbálkozás csak egy kis töredékét fejezte ki annak, ami az maga valójában. És mégis, mindenki, aki segítségül hívta, meghallgatásra talált. Ezért tanítja többek között Szent Bernát apát is mindannyiunknak – egy rövid üzenet, melyet ha megfogadunk, bizonyára nem veszünk el:
Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, hívd Máriát.
Nei pericóli, nelle angustíe, nel dúbbio: pénsa a María, chíama María.
V nebezpečenstvách, v úzkostiach a v pochybnostiach mysli na Máriu, vzývaj Máriu.
V nebezpečích, v úzkostech, v pochybnostech na Marii mysli, Marii vzývej.
U opasnosti, u nevolji , u nedoumici, razmišljamo o Mariji, nazovite Mariju.
W niebezpieczeństwach, w uciskach, w wątpliwościach - myśl o Maryi, Maryję przyzywaj.
En peligro, en la duda , piensa en María, invoca a María .
In danger, in distress, in doubt, think of Mary, call Mary.
Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, hívd Máriát.
Ne távozzék ajkunkról, ne távozzék szívünkből, és hogy közbenjáró imáját elnyerhessük, ne szűnjünk meg Máriát nevét hívni, példáját követni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése