A
mai evangélium elolvasása után talán úgy gondolhatjuk, hogy Isten azt kéri
tőlünk, hogy mihaszna szolgák legyünk, s így nevezzük magunkat. De ha alaposan
elgondolkozunk Jézus szavain, minden bizonnyal rájövünk, hogy ez még sincs így.
Sőt, hogy pontosan az ellenkezőjét mondja: azt akarja, hogy ne legyünk többé
szolgák. Hogy ne legyünk többé a büszkeség szolgái, hogy felszabaduljunk a
büszkeség szolgasága alól.
A
mai napon erre kaptunk figyelmeztetést, pontosabban buzdítást: Figyeljünk oda,
s legyünk alázatosak, Jézus példája szerint. Gyakran megsértődünk, mert hála,
tisztelet és elismerés nélkül kezelnek minket. Bár úgy gondoljuk, okkal bántja
mindez érzékeny lelkünket, sérelmeink alapvető gyökere nem más, mint a
büszkeség.
Ezt
próbáljuk kiküszöbölni, s a gyakorlatban legalább egyszer – a mai napon
megvalósítani. Talán eggyel többet nyelni, talán egyszer egy picit többet
hallgatni, talán egy-két szót kihagyni, ami nem épp a békességet segítené elő…
ezt próbáljuk meg még a mai napon, s ehhez kérjük e rövid csendben Isten
segítségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése