2016. október 17., hétfő

"Mester, mondd, hogy..." /Lk 12,13-21/

Valaki, mint hallottuk, így szólította meg Jézust: ,,Mester! Mondd testvéremnek, hogy…” S talán nem is kell folytatnunk. Első hallásra semmi különleges nincs ebben a kérésben. De ha mélyebben elgondolkodunk rajta, talán észrevesszük: már alapjában véve maga a kérés is milyen helytelen. Hisz hogyan mondhatja egy ember az Istennek: „Isten, légyszíves akkor ezt mondd, meg azt mondd – mert ezt akarom tőled hallani”? Nem az Isten tudja jobban, hogy mit kell mondania, mit kell tennie?

Vigyázzunk, nehogy mi is abba a hibába essünk, hogy a saját szavainkat akarjuk viszahallani Isten szájából. Mert könnynen megeshet, hogy valamire választ várunk, de közben a választ mi már megfogalmaztuk – csak várjuk az ő megerősítését. Legyünk nyitottak Isten szavára, hogy valóban azt halljuk meg, amit ő akar nekünk mondani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése